Koszos, fekete helyiség. Csak egy gyertya fénye világítja be a börtönféle termet. Avy a sok idő után most tért magához. Köhögve ült fel.
 - Mindjárt szétrobban a fejem! - nyöszörgött, és felállt - egy tömlőc? Ez az Akárki ide zárt volna be...? Hümm...
     Körbejárta a helyet, megkocogtatta a falakat, de semmi eredmény.
 - És most hogyan jöjjek ki mégis???
     Tanácstalanul állt, és fülelt. Egészen addig, míg a csendet léptek zaja törte meg, méghozzá a mellette lévő fal felől.
 - Egy ajtó... - suttogta valaki - ahogy hallom, befalazhatták...hm...
    Avy tovább fülelt, az a valaki kivel beszélgethet. Viszont senki más hangját nem hallotta.
 - Magában beszél...? - gondolta.
 - Hümm, hümm...odabent lehet...de csak egy mód van rá, hogy megtudjam. Danshinben!!!
     A fal kirobbant. Avy a szeme elé kapta a kezét. Mire a por kicsit leüllepedett, egy furcsa szerzetet pillantott meg. Most kivételesen nem Xellos volt az.
     A ,,furcsa szerzetnek" hatalmas kékes köpenye volt, a hátán egy Feng Shui jellel. Fekete haja volt, és mintha rongyból állították volna össze a fejfedőjét. A rongykötegből két hegyes fülféle állt ki. És egy pálca-félét szorongatott a kezében.
 - Hát te meg ki vagy? - tette fel Avy a fogas kérdést.
 - Én? Hát... - elgondolkozó képet vágott, majd a lány megrökönyödésére csak úgy kitört.
 - Ez lenne az a fogságba ejtett lány, akit G-sama mondott? Heh, heh...
 - Te lennél az az Akárki által fogságba ejtett lány??? - néz Avyre, mintha most vette volna észre.
     Avy : **csepp**
 - Jah...
 - Hát akkor menjünk ki! Egyébként Taikoubou Doushi vagyok!
  Én meg Avenzis Metallium...-dörmögte.
     A fiú megdermedt a név hallatán, aztán kiment az általa csinált ajtón. Avy követte.
    Fél óra múlva már újra a rendes világban voltak.
 - Hát akkor köszönöm...izé...
 - Bou...
 - Ja, az...a bátyám biztos fog örülni. Nem akarsz vele találkozni? - tegezte le rögtön.
 - De...és van ott ennivaló...?
 - Van - felelte furcsán.
 - Hát akkor jó!!! Indulás!-vezényelt.
      Cirka negyed óra múlva Bou kizsákmányolta az egész hűtőt magának. Xellos most jött haza.
       Avy diszkréten köhintett.
 - Ő itt a bátyám...Xellos...
       Tait áramütésként érte a név. Mint ahogy Xellost is az Immortal látványa, mikor rápillantott. Avy nem is értette, mit nézték egymást annyira...
 - Teee? Itt?? - esett le az álla Xelnek, olyan 10 perc csend után.
 - Én - mondja Bou hidegen.
 - Ti...ismeritek egymást...? - kérdezte ledöbbenve a lány.
     Nagyot sóhajtottak.
 - Dehogyis! - mondta vidoran Xel, mielőtt a másik beleszólhatott volna.
     Avy gyanakodva figyelte őket, de mivel más magyarázatot nem talált...bólintott.
 - Azért jöttem, hogy...kiképezzelek...
 - Vagyis testőr lennél? - képedt el a lány.
 - Hát...olyasmi...-mondta az Immortal.
 - Szuper...-gondolta Avy - még egy testőrrel több...!
     Gondolkodását egy szomorú nyávogás szakította félbe. A lány nagyot sóhajtva kiment, hogy a kukába szorult macskáját kiszabadítsa.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.