XXXV. rész
by Avy 2007.02.18. 16:12
A kicsit nagyra sikerült csapat nagyobb lesz
Fél óra múlva lenyugodtak a kedélyek. Sango a megmaradt pázsiton ücsörgött, és előre-hátra dülöngélt unalmában. Ugyanis az utóbbi fél órát azzal töltötte el, hogy Kashim és Sesshomaru szidását hallgatta. A legtöbb rizsát azonban Avy kapta. ,,Kedves" bátyja eléggé leteremtette szegény lányt, mivel két óra kimenő helyett négy, vagy annál több lett belőle...Xellos azonban négy nap miatt is mérges volt. Így megfogta a húga karját, és megpróbálta elvinni haza. Hiába próbálták visszatartani a többiek - a megőrült bátyó - egészen a barlangig elvonszolta Avyt. A helyzetet - ki hitte volna? - a kis hűséges kukalakó mentette meg. Ugyanis éles kis karmaival belecsimpaszkodott Xellos hátába, aki addig-addig ugrált körbe, míg a köpenye végig elhasadt. A dühös fiú még mérgesebb lett, és botjával rácsapott a macskára - helyette a földet találta el. Így aztán teljesen elszakadt köpenyével és mérgével együtt elcsörtetett a barlangba, Avy nélkül. A legszerencsésebbnek Vannyt és Midot mondhatjuk. Míg a kis csetepaté lezajlott, ők békésen üldögéltek a jurtában, elmerengve kisebb-nagyobb gondjaikról. Újabb fél óra után Kashimmal, Sesshomaruval és Michiruval bővült a csapat. Az egész bagázs a jurtában ült, kivéve a kis kukalakót, mert az új vendégeket azonosította, kik nem vették jó néven. Houseki és Jensei még mindig nem érkeztek meg. - Valószínüleg bezárják a dutyiba - gondolta kárörvendően Mido testőréről. Megeresztett magában egy vigyort is, majd Avyvel együtt visszatértek a macskával való játékhoz. Az idő megint gyorsan elment. Mire észbe kaptak, eljött az alvás ideje. A szunyálást Avy kukalakója kezdte. Amint Midoék félrefordultak, ő kinyúlt, és máris húzta a lóbőrt. Később ki-ki bevonult saját kis szobájába. Neli és Mizuto még mindig nem kerültek meg. Sesshomaru elfoglalta a nem létező küszöböt Sango és Mido szobájában, Michiru, védence híján kicsüccsent a lelegelt fűre. Kashim pedig a konyhában ücsörgött, és azon filózott, megkóstólja-e a gyanús kinézetű folyadékot. Az éj közepén (ha lehet nevezni éjnek...) Sango felijedt. Midora néz. A lány éppen megfordult, nagy nyammogások közepette. De nem ez volt az oka. San felállt halkan, és a nem létező küszöbön hortyogó Sesshomarut átlépve a gyanús zaj felé ment. A forrására rá is talált rögtön, nem esett nehezére. Ugyanis a hangot a kedves édesapja adta ki, méghozzá horkolás formájában. A mellette lévő pohár és annak tartalma is belerezgett a horkolásba. Kinézett a jurtából. Michiru kinyúlt a füvön, és - ki gondolta volna... - a kis kukalakó a fiún nyúlt ki, nagy szuszogás közepette. Úgy látszik, a sárga fickó pont megfelelt neki ágynak. Jobb is, mint a lelegelt pázsit... Sango megvonta a vállát, és visszament a jurtába. Benézett mindenkihez (kis betűvel) , hogy alszanak-e már. Vanny nyugodtan aludt, ha lehet azt nyugodtak nevezni, hogy álmában ,,szép" szavakkal szidta a kedves ofőjét. Avy macska módra nyúlt ki az ágyon, és nyugodtan aludt. San visszament a szobájába, újból átlépett testőrén, de mivel visszafelé nem ment olyan könnyen, szépen átesett rajta. Sesshomaru azon nyomban felpattant, és a földön fekvő Sanra nézett. - Ellenség! Hol?! - ordít fel, mindenkit felijesztve szép álmából. Mido és Avy egyszerre gurultak le az ágyról, Vanny felijedt a tanár szidása közben, mikor a legszebb szavakat mondta, Kashim a vödör méretű pohárba ijedtében belefejelt, mikor megkísérelt felülni, Michiru pedig felpattant, következtében a macska nagy ívben lerepült róla. - Sehol sincs ellenség...-motyogja Sango, hogy megnyugtassa testőrét. Sesshomaru gyorsan felmérte a helyzetet, és mikor tényleg megbizonyosodott Sango igazáról, vissza akart ülni. De csak akart. Ugyanis jó sok mérges személlyel találta magát szembe. - FEL-ÉB-RESZ-TET-TÉL...!!!!
A folytatását már nem én írom, rábízom a következő fantáziájára:P
|