LVIII. rész
San 2008.09.26. 16:26
Hűtő megvan, de a probléma egyre több
Hangos vázacsörömpölés kíséretében berontott a házba Rena, hogy elszállítsa a gyereket hűtőt venni. Így Mido végül is nem tudta megnézni, hogy mit kapott Housekitől. Mérgesen vágta le az ajándékzacskót a kanapéra, majd kitrappolt a házból, amit a frissen odapakolt váza bánt.
A hűtővásárlás nem is olyan egyszerű, mint hinné z ember (démon). Kiválasztani a megfelelő méretet, márkát, végighallgatni az eladó unalmas szövegelését arról, hogyan is kell beüzemelni azt a bizonyos gépezetet, kitölteni a papírokat ésatöbbi, ésatöbbi. Úgy 3 óra boltról-boltra járás után meglett a keresett tárgy, s a szállítatást elintézve a lányok végre hazamehettek, és Mido végre megnézhette ajándékát, ami nem volt más, mint egy…
- Egy plüssmaci – kiáltotta Mido. –Jaj Houseki ez olyan aranyos. – S testőre nyakába ugrott (átölelte), aztán gyorsan el is engedte, mikor rájött, kit is ölelgetett.
Az est folyamán az Urameshi-Jaganshi ház lakói jól eljátszadoztak szebbnél-szebb ajándékaikkal. Kivéve Sesshoumarut, aki leverten üldögélt egy sarokban és a száz fonta egyikét próbálgatta szétszedni… több-kevesebb sikerrel.
A másnapi suli rettenetesen unalmasan telt a lányok számára. Iskola után pedig mehettek megint táncolni, ahol kiderült, hogy nem is csak táncolniuk, hanem szavalniuk, énekelniük és betlehemezniük is kell, mert túl kevesen jelentkeztek az előadásra. Válogatott sértések ezreit hangoztatva indultak el haza este 9-kor, mikor végre elszabadulhattak a tanároktól. Már különböző szabotázsakciókat is kitaláltak, hogyan lehetne véget vetni ennek az egésznek. Bár szívük mélyén nagyon is jól tudták, hogy ez lehetetlen, és hogy csak december 25-én a fellépés után lesz vége.
Egy gyors vacsi és egyéb után mindenki aludni tért… volna, ha nem szólal már megint az az átkozott csengő.
- Esküszöm leszereltetem – fogadkozott Mido, miközben az ajtó felé trappolt. Kinyitotta (vázacsörömpölés), majd gyorsan be is csukta az ajtót.
- San! – kiáltotta. – Mennyit híztál mostanában?
- Ezt meg mért kérded?
- Mert ha már egyszer megesznek, ne csak csupa csont és bőr legyél.
- Megesznek? Engem? De ki? Csak nem azt akarod mondani, hogy az az idióta van itt?
-De-de.
|