X. rész
by Sango 2006.12.09. 17:48
Sango lépett a konyhába. -Én is kérhetek teát?- kérdezte. -Hát, ha meg akarsz halni...-sutogta Houseki. -Tessék?- nézett rá nagy szemekkel Sango. Még nem volt teljesen felébredve. -Semm, semmi.- válaszolta az. Sango végülis ivott a teából de előtte csak 10 kiló cukrot rakott bele. Közben befutot Vanny, Hiei és Yusuke is. Mindannyiuk friss volt és üde. -Mi lenne ha sétálnánk egyet?- kérdezte hirtelen ötlettel Yusuke.- Itthon unatkozom. -Végül is...- gondolkodott Mido.- Rám fér egy kis kikapcsolódás. Így hát lementek a közli parkba, kivéve Housekit. Ő úgy gondolta, amíg a többiek sétálnak ő majd alszik egyett valakinek a puha ágyában. A parkban alig volt egy-két ember. Hőseink letelepedtek egy fa alá, s a környéket kémlelték. Szinte minden kihalt volt, bár ilyenkor még sokan a munkahelyükön vannak- még hétvégén is. A fák vidáman hajladoztak a szellőben és a virágok is gyönyörűek voltak. -Ilyenkor olyan boldognak érzem magam.- mondta Sango. -Hát igen én is.- mondta Vanny.- Elfeledek minden gondot, s élem az életem. Ekkor megzörrent valami a mellettük bokorban. Mindenki arra kapta a fejét, de szerencsére csak egy kis kutya volt. Szegény tiszta csont és bőr. Látszott rajta mennyire beteg, s, hogy mennyire ki van merülve. Erőtlenül tett egy lépést előre, de megbotlott s orra esett. -Szegény kis kutya- mondta Mido, majd felált és odasétált hozzá. Legugolt mellé, majd felvette és odavitte a többiekhez. -Nézzétek szegényt-mondta.- Milyen elhagyatott. Ugye megtarthatom?- nézett rá Yusukéra. -Ha akarod... -Jaj Yusuke, ugye tudod, mennyire szeretlek?- kiáltotta Mido, majd megölelte bátyát, melynek következtében a kiskutya a földön landolt.- Van egy ötéetem, gyorsan hazaviszem, majd elmegyünk és veszünk neki kaját. Így hát Mido elszaladt és haza vitte kis barátját. -Houseki, Houseki-kiabált amint belépett a házba.- Hol az a szerencsétlen? Mindent körbenézett, s végül megtalálta testörér, amint az ő ágyában alszik, s mérgében hozzávágott egy könyvet. Erre az azonna felébredt. -Hát te meg hogy kerülsz ide?- kérdezte ártatlan képpel. -Ezt én is kérdezhetném tőled!
|