XXV. rész
by Vanny 2006.12.25. 20:30
Ha Vannyt felébresztik...
Eközben Vanny megkönnyebbülten sóhajtott: Mido elment, szóval ismét az övé a pálya. A lándzsa még mindig Houseki fejének volt szegezve. - Kit érdekel, ha meg akarsz halni, vagy sem? - Jensei. - Nah, akkor legalább húzz már el innen... - Jensei. - Vagy megböködlek a lándzsámmal - folytatta tovább holtkórosan a testőr. - Jensei. - Vanny már harmadszorra mondta ki a fiú nevét, de az nem reagált. - Teszed le rögtön azt a vasvillát?! Housekitt én gyilkolom meg, vili?? Nah, igen... a jól ismert sötét szemek... és mikor Houseki meglátta... nah, ne menjünk bele. Röviden: Housekit nem látjuk pár napig^^". - Tünés aludni! - ordított rá mindenkire Vanny. Eddig még sosem látták ilyen dühösnek a lányt. Sőt, egyáltalán dühösnek sem, még idegesnek sem. Mindig nyugodt volt, ennek köszönhetően ez a fordulat a jellemében mindenkit arra késztetett, hogy egy szempillantás alatt eltűnjön a takarója alatt. - Nah! ezt már szeretem! Hol az ágyikóm? - Vanny is nyugovóra tért.
Eközben Raizen palotájában sűrű vita folyt. Ikebana, Mido, Sango és Hina elmaradhatatlan üdvözlési stílusuk gyakorlása miatt zengett az épület. Raizen búsan a könyökére támaszkodott és várta, hogy végre véget érjen a szócsata. Természetesen megunhatta a dolgot fél óra múlva. Egyszerűen felállt és a tárva-nyitva hagyott ajtón kisétált. Azaz kisétált volna, de lány megszólította: - Hova mész, apa? - Dolgom van - fodult vissza a démon, és elmosolyodott. Tényleg látszott rajta, hogy valahová készült eredetileg. - Neked? - kérdezte megrökönyödötten Mido. - Hogyhogy? Miért pont most? Beszélni szerettem volna veled! - Bocsáss meg, épp akkor törted rám az ajtót, mikor indulni akartam. A testőr-ügyet még megbeszéljük, ígérem, azonban 4 óra múlva ez már sajnos nem alkalmas - és célzóan Hinára és Ikebanára sandított. - Már most is késésben vagyok, sajnálom... Mido még pár másodpercig meredten állt, aztán végül sóhajtott egyet. - Rendben, akkor mi megyünk is. Elvégre aludni szeretnénk! - morcossan Ikebanáékra nézett, majd Sangoval és Senkivel kiviharzott az ajtón. Előtte azért még elköszönt apjától.
|