- A háromszögben a hosszabbik oldallal szemben fekvő szög nagyobb, mint a rövidebb oldallal szemben fekvő szög.
"Aham, biztos" - jegyzetelt szorgosan Mido. - "Tehát, ha ez a leghosszabb oldal, akkor a legnagyobb szög az, amelyik... amelyik... eto nee... vele szemben van? Igen, azt hiszem ez lesz az..."
- A háromszögben az egyenlő oldalakkal szemben egyenlő szögek vannak - diktálta tovább a leendő dolgzati tételeket a matematika tanárnő.
"Ezt még értem... De azt a másikat..."
- Keressétek meg, mi a külső szög, a konvex és a konkáv síkidom meghatározása!
A diákok engedelmesen fellapozták tankönyvüket. A matektanárnő hirtelen haragjától mindenki tartott. Egyik pillanatban még mosolyogva hallgatja, mit mondasz, a következőben pedig már, mint éhes szörnyeteg vicsorog rád.
- Mindenki megtalálta? Rendben, akkor olvassa fel... Avenzis! - szólt a tanárnő.
Az egyik lány magasra emelte kezét.
- Tanárnő kérem, Avy ma sem jött iskolába!
- Nem tudja valaki, mi van vele? Talán beteg? Nelia! Te a barátnője vagy. Mi történt vele?
Neli feleállt, és gyorsan kigonodlta, milyen hazugsággal fog előállni:
- Influenzás lett.
- Ilyenkor soha nem szokott influenza-hullám kitörni. És Sangoval mi van? - nézett rá ferdén a tanárnő. - Talán ő is influenzás rohamot kapott?!
Ekkor Mido felpattant.
- Nem kérem, ő... ő... el kellett mennie meglátogatni a beteg édesapját...
- Miért, nem az édesapjával él? - tette fel a következő kínos kérdést a felnőtt.
Mido úgy érezte, mintha kínvallatáson lenne.
"Mért nem tudtam befogni a számat?!" - korholta magát gondolatban.
- Nem, az édesapja és az édesanyja külön élnek. Sango apjának ugyanis messze van a munkahelye - nyögte ki végül.
- Messze van a munkahelye, mi...? - dörmögte a tanárnő. Látszott rajta, hogy Mido monológja nem győzte meg. - Jó, most leülhetsz. De ha holnap sem jön iskolába, akkor teszek róla, hogy...
De hogy miről tenne, arra már soha nem derült fény. Ekkor ugyanis megszólalt a megváltó csengetés, és a diákok fellélegezve kirohantak a teremből. A tanárnőnek még arra sem volt ideje, hogy feladja a leckét. Vanny, Neli és Mido távoztak a legelőször és a leggyorsabban.
- Hogyhogy hirtelen mindenkit ennyire érdekel, hova tűnt Sango és Avy?! Egyébként meg semmi köze hozzá, ha valakinek a szülei külön élnek! - füstölgött hangosan Mido, temrészetesen a WC-ben.
- Jensei és Houseki pedig még mindig nem értek vissza. Ez az óra pedig tényleg olyan volt, mintha kivallattak volna bennünket - mondta Vanny, és nekidőlt a radiátornak. - MIndjárt megfagyok, pedig még csak szeptember közepe van. Nem képesek fűtteni?!
- De ez forró!
- Tényleg.

- Jensei, mi pontosan hova is tartunk? - kérdezte rohanás közben Houseki.
- Megkeressük Sangot!
- De hol?!
- Hát... - Jensei lefékezett. Erről még nem gonodkozott el...
Sango vajon hova mehetett? Nem ismerte a láynt eléggé, hogy kitalálhassa. Már éppen arra a megállapításra jutott, hogy mérgesen közli Houseki, hogy ő él vele egy fedél alatt, mikor egy feketébe burkolózott alak került szembe vele.
A két testőr hátrahökkölt.
- S... Sango? - kérdezte tétován Houseki.
Úgy tűnik, rajtuk kívül senki más nem látta a lányt. Ht igen, mert ha látta volna, akkor valószínüleg már ujjal mutogatnának rá sötét ruházata, és véres arca miatt...
A Sango földre szegezett tekintettel, komolyan és búsan bólintott.
- M..Mi történt? Te jó ég, csak nem?! Mi van Senkivel?! - hebegett Houseki. - Nem érzem az erejét... eltűnt.. semmi...
Jensei is azonnal értette, mi áll a háttérben.
Tehát Senki, és az egész áruló famíliája életét vesztette.
Nem, ez így nem egészen igaz: Akárki még él.
- A következő ő lesz - mondta ki hangosan Sango, mintha csak olvasott volna Jensei gondolatában. - Amit az apámmal tettek, arra nincs mentség. Megölöm. Megölöm mindet!
Sango megint egészen beleburkolózott az őt körülvevő sötétségbe, mikor Houseki hirtelen felemelte kezét.
Pofon csattant a lány arcán.
- Térj magadhoz! - kiáltotta Houseki, majd még egy pofon, és még egy.
Sango felkapta fejét, és piros aráchoz kapta kezét. Ez nem volt túl szép gesztus Mido testőrének részéről, de megszolgálta célját: San magához tért.
- Mit gondolsz, hogyan fognak érezni a barátaid, ha így meglátnak?!
Sango nem szólt. Csak csendben állt, s az őt körülölelő sötétség csendben, puhán és észrevehetetlenül szertefoszlott. Lassan minden kitisztult körülötte.
- Jó. Minden rendben lesz. Visszaszerezzük apádat, de ahhez együtt kell működnünk. Csak úgy győzhetjük le Akárkit és csatlósait, ha csapatként harcolunk - folytatta Houseki. - Neked pedig egy kiadáós alvásra van szükséged. Gyere, most hazamegyünk, aztán keresünk neked valakit, aki megtanít az új erőd hasnzálatára.
- Én pedig addig visszamegyek, és megmondom a többieknek, hogy megvan Sango - ajánlkozott Jensei.
- De a történtekről ne szólj! - nézett vissza válla fölött Houseki.
Vanny testőre bólintott, és futva visszaindult az iskola felé.

- Sango! - rontott be a házukba Midoriko.
- Pssszt! - inette csendre testőre. - Alszik.
Az ideges Mido nyomában belépett az ajtón Sango összes barátja. Ott volt Hiei, Yusuke, Vanny, Neli és az őket kísérő Jensei is.
- Semmi baj, már felébredtem - hallották hirtelen Sango angját, és alig pár pillanattal később őt magát is megpillantották. Szörnyen sápadtnak tűnt, ahogyan lépgetett lefelé a lépcsőn.
- Jól vagy, ugye? Hol voltál? Kérlek, mondj el nekünk mindent! Nagyon aggódtunk ám miattad! - rohamozta meg unokahuga.
A kis csapat letelepedett az előszoba szőnyegére, melyen egykoron Senki is aludt... Mindenkinek leesett az álla, mikor Sango a történet végére ért.
- Azok a rohadékok... - morgott Mido.
- Ezért még muszáj megfizetniük!
Sango viszont furcsán érezte magát. Egyikőjük, egy szóval sem említette, hogy ő lemészárolta a családot. Mintha fel sem tűnt volna nekik... Emiatt egy kicsit megnuygodott. Félt bevallani, de egy ici-picit tartott attól, amit a barátai az ügy kapcsán szólni fognak. Így viszont tényleg minden rendben.
Fél órával később Neli elbúcsúzott, mondván, hogy maradna még, de már így is késésben van, és othhon kapni fog érte.
Amint beállt az est, Vanny és Jensei is távoztak.
"Vajon így ki fogja felkészíteni Sangot?" - töprengett magában Mido.
- Ébresztő! Kezdődik az edzés! - szólt rá Houseki.
Mido bólintott, majd aggodalmakkal megrakva átmentek az Alvilágba.
Nem szívesen hagyták ott Sangot... De tudták, hogy Hieinek beszélni kell vele: mint az idősebb testvér a fiatalabbal.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés