VI. rész
Mido; San; Vanny 2007.08.05. 16:53
Houseki, te semmirekellő!
Bár Vanny, Mizuto és a kék-zöld foltos Jensei már békésen húzták a lóbőrt, az Urameshi-lakásban még folyt… vagyis talán feszült az élet. - Houseki! - kiabált vörös arccal Mido. - Igen? - Ne pislogj nekem ilyen ártatlanul! Mit csináltál a vacsorámmal, te idióta!? - Nem tudom, miről beszélsz… - Méghogy nem tudod! Te szerencsétlen! Te hasznavehetetlen! Te elmebeteg! Elégetted a kajámat! - Jah, az… - Igen, az! Kotródj és vegyél valamit vacsorára! - De mégis hol? Mido lehuppant egy fotelre, majd kimérten folytatta: - Csak nem azt akarod mondani, hogy fogalmad sincs, honnan szerzünk ennivalót? - De. - Hasznavehetetlen vagy - sóhajtott elgyötörten Mido, majd körbepillantott a lakásban. Hiei és Yusuke gyorsan szólt, hogy nekik még dolguk van, és bevonultak a hálószobába. Sango sok leckéjére hivatkozva menekült el Mido vizslató tekintete elől. - Indulunk. Houseki kérdőn nézett a lányra. Mido megint sóhajtott. - Kikészülök tőled! Mondom, megyünk a boltba, és veszünk valami ehető dolgot. Öt perccel később már indulásra készen álltak. Az öt perc azért volt, mert Mido megpróbált valami elviselhető külsőt kölcsönözni jövőbeli testőrének. (A fiú eredeti ruhája ugyanis förtelmes volt, körülbelül olyan szinten állt az öltözködéssel, mintha épp az őskorból szalajtották volna. Később elmondta, hogy azért, mert csak egyetlen könyvet talált az Emberek Világáról Raizen palotájában, mely az "Az ember elődje" címet viselte… Tehát Mido feltúrta bátyja szennyesét - igen, a piszkos ruhákat -, és Housekire húzott egy farmert meg egy pólót, utóbbit tisztán.) Houseki igyekezett lépést tartani a lánnyal, aki kissé idegesen, kissé boldogan, de meglehetősen álmosan trappolt végig az utcán. A bolt előtt megálltak, majd bementek. Alig akadt valaki - persze, hiszen éjfél után minden normális, és minden ember alszik. Nem pedig egy olyan idiótával jár a boltba, mint Houseki. Mido gyorsan bedobált néhány cuccot a kosárba, majd sietett a pulthoz. Minél kevesebben látják "elvetemült" társával, annál jobb. Sietve előkotorta pénztárcáját, aminek az lett a vége, hogy kiejtette kézéből, lesett, és szétgurultak az érmék. Houseki rögtön ugrott, hogy összeszedje őket. Raizen a lelkére kötötte, hogy jól bánjon a lányával, különben meghal. - Milyen lovagias - mosolygott elégedetten gyönyörködve az eladónő. Mido elmormogott pár szalonképtelen kifejezést, majd kitépte Houseki kezéből a pénzt és odanyomta az eladónő elé. Az lassan megszámolta, majd idegesítően mosolyogva visszaadta a felesleget. Mido mérgesen visszaslattyogott a lakásukhoz, nyomában, mint egy kölyökkutya, Houseki loholt. Mido a bejárati ajtót nem túl szívélyesen rávágta "testőrére", akit továbbra is csak egy semmirekellőnek tartott, és aki fájós arcát dörgölve még mindig mögötte ment. A következő dolog, amivel Houseki arca találkozott, az a lakás bejárati ajtaja volt. "Nem lehet igaz, hogy még ezek után se jön rá..." - füstölgött magában a lány, majd kimondta hangosan is: - Nem tartunk igényt a társaságodra, tehát menj innen, keress megadnak albérletet. - Maradnom kell. - Nem. Ezt én… vagyis mi döntjük el. Houseki dacos-félős arcát megpillantva azonban még a kegyetlen Midonak is megesett a szíve, és végül is beengedte. (Ajtócsukás, csörömpölés, szitkozódás.) - Mido, már megint? - kérdezte álmosan Yusuke. - És Ikebana vázagyűjteményének így lőn vége! - nevetett a lány. - Szűk a lakásunk… Sango kíváncsian kilépett Mido szobájából, majd elvette unokahúga kezéből az ennivaló-alapanyagokat. Jobb, ha ő főz: ezt már mindannyian megtapasztalhatták Mido elszenesedet-elsózott ételeit kóstolva… Ezalatt az említett személy megpróbálta kicsit ráncba szedni lakásukat, ami leginkább egy csatatérre emlékeztetett. Gyűlölvén a takarítást, senki sem fűzött túl sok reményt a rendrakó-akciójához. De túlteljesítette magát: összepakolta az előszobát, a nappalit, és kimosta a kádat. Ennyi egy napra elég is lesz! Végre elkészült a vacsora, így gyorsan befalhatták, majd ők is nyugodni tértek. Holnap nincs iskola, de dolog van: a gyámügyisek megint jönnek. Ugyanis Mido még kiskorú, és Yusuke sem múlott el 18 éves. De ugyanez van Sango és Hiei esetében is…
|