- Szóval gyerekek, miután párba álltatok, a következő lépést kell megtanulnotok – mondta Mr. Rodrigez, akiről időközben kiderült, hogy ő a tánctanár, és megmutatta a lépést. Közben folyamatosan mondogatta: - Egy, két, há’… egy, két há’.

Már 7 óra is elmúlt, mikor hőseink végre abbahagyhatták a táncot és hazamehettetek. Hazafelé egész úton csak panaszkodtak, ki a párjáról vagy annak ügyetlenségéről, ki saját maga tánctudásáról. Na és persze a tanárról, aki egész idő alatt mást sem mondott, csak: egy, két, há’… egy, két, há’
Mikor Mido, San, Yusuke és Houseki egy vázalelökés kíséretében beléptek a házba, csalódottan vették észre, hogy senki sem várja őket finom, meleg vacsorával. Helyette végig kellett hallgatniuk Ikebana prédikációját, hogy ha így folytatják nem fog nekik több vázát küldeni. Ami egyben azt is jelentené, hogy pénzt sem, mivel azt mindig a vázába tette.
San gyorsan összedobott valami vacsorát, majd miután mindenki sorra került a fürdőszobában, Houseki elfoglalhatta alvóhelyét, a fürdőkádat, és a többiek is aludni tértek. Hisz ki ne lenne fáradt egy ilyen kimerítő nap után? Ráadásul másnap iskola.

A reggeli készülődés mintha órákig tartott volna. Ráadásul, ki az, aki egy ilyen hideg napon szívesen kiteszi a lábát a házból, csak azért, hogy fél órát gyalogoljon az iskoláig. Szerencsére (vagy épp szerencsétlenségre) Rena vállalta, hogy Ő majd elfuvarozza a csapatot, hisz úgyis útba esik.

Épp csak odaértek, már szólt is a csengő, így mindenki gyorsan rohant az órájára. Főleg a lányok, mivel első órájuk biosz, a démontanárral. Gyorsan bementek a terembe, leültek, majd előhorgászták könyveiket a táskából, s csendben vártak a tanárra. Nem kellett sokáig várni…

- Könyveket táskába, csak egy toll maradjon elől – mondta, amint belépett a terembe. – Amint kiosztottam a dolgozatokat, 20 percetek van, hogy megírjátok, aztán beszedem.

A tanár szokásához híven, megint úgy íratott dolgozatot, hogy a diákoknak „elfelejtett” szólni. Így nem is csoda, hogy a többség 20 perc alatt csak odáig jutott, hogy a nevét felírta. Miután a tanár összeszedte a dogákat, a maradék 25 percben továbbment az anyagban. Vagyis megmondta a gyerekeknek, mit olvassanak el, és mit töltsenek ki a munkafüzetben. Óra végén meg bejelentette, hogy a következő próba másnap délután 3-kor kezdődik.
Amint megszólalt a csengő, az osztály szinte kimenekült a teremből. A lányok megrohamozták kedvenc helyüket, a mosdót.

- Ez igazságtalan! – csattant fel Neli. – Nem is mondta, hogy dogát írunk. Egy szót sem tudtam semmit arról a témáról. Szerintem még a könyvben sincs benne.

- Nem, nincs – válaszolt Avy, miután háromszor átlapozta a biológiakönyvét.

- És ráadásul holnap megint mehetünk táncolni! – füstölgött Mido – Miért pont Houseki a párom?

- Te még mindig jobban jártál, mint én - mondta San. – Az a kövér gyerek, folyton a lábamon taposott. Teljesen feldagadt a lábam. De majd visszakapja!

Ekkor csengettek, így hát a lányok elindultak következő órájukra, a matekra.

A matek után tesi, majd kémia, angol, töri, és már vége is a napnak. Gyorsan megebédeltek a kajáldában… és kimenekültek a suliból, mielőtt kiderülne, hogy aznap is van próba.

A délutánt vásárlással töltötték, hiszen már csak három nap, és Mikulás! Persze értelmes ajándékot egyikük sem vett, de ez kicsit sem izgatta őket.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés