XXXIII. rész
San; Mido 2008.07.26. 21:37
Fogadd meg, különben meghalsz...
Eközben Senki épp a buszon ült és a közelgő balett órájára gondolt. Utált balettozni és utálta Sangot is. Elege volt a lányból. Mért kellett neki testőr, mikor egyedül is meg tudta védeni magát. Csak is azért, hogy legyen kit ugráltatni. - Elegem van belőle! – mormogta. A buszon egy kis lány is utazott anyukájával, s folyton Senkit figyelte. Majd mikor anyukája egy másik nővel kezdett beszélgetni odament Senkihez. - Szia - mondta neki. - Én Kitti vagyok és te? - Én Senki - mondta Senki. - Fura neved van. Nem akarsz játszani? - Nincs hozzá kedvem. - Naa… légyszi - kérte a kis lány. - És mit akarsz játszani? - Piros pacsit. - Azt hogy kell? - Még soha nem játszottál olyat? Annyi a lényege, hogy… - és a kislány elkezdte mondani a játék részleteit. - Nincs kedvem játszani! - mondta Senki. - De… de megígérted - szipogott a kislány, majd sírni kezdett. – Pedig azt… azt hittem, hogy vé… végre nem kell egyedül len…nem és valaki ját…szik velem. Velem soha… senki nem játszik. - Jól van! Ha abbahagyod, játszunk, de nem sokat! A kislány arca felragyogott. - Köszönöm!- kiáltotta. Így hát az út hátralevő részében a kislánnyal játszott. S nagyon sok mindent megtudott a lányról. Például, hogy az apukája, már születése előtt elhagyta az anyját és hogy az anyja nagyon félti a kislányt. Miközben a kislány beszélt Senki rájött miért is kell megvédenie Sangot. Kashin is nagyon félti lányát, hiszen mellette egy szülő sincs. És Sango is azért viselkedik vele olyan bunkón, mert nem akarja, hogy lássák mennyire hiányoznak neki a szülei. (Megjegyzem nagyot tévedett...) Mikor odaért, leszállt a buszról, majd a tánciskola felé vette az irányt. Ott aztán kénytelen-kelletlen magára vette rózsaszín ruháját és táncolt…
A többiek pedig pihenni mentek, aztán 2 óra szundi után újból a vízbe vetették magukat. - Nézzétek!- kiáltotta Sango, majd a part felé mutatott. - Senki visszajött. És valóban. Senki ott ált egy szál fürdőgatyában és nekik integetett. - Én is mehetek? - kérdezte. - Persze - felelték a lányok. Így hát Senki begázolt a vízbe, s odaúszott melléjük. - Nem is tudtam, hogy tudsz úszni - mondta neki San. - Nagyon vicc…- Senki már nem tudta befejezni, mert Sango lenyomta a fejét a víz alá. - Engedj el - buborékolta szegény áldozat. - Nem, nem engedlek! - nevetett Sango - Csak ha megígéred, hogy soha többet nem piszkálsz, és hogy belőled lesz Tab legjobb balerinája. „Nem, mégsem olyan, mint hittem”- gondolta Senki. - Jól van, megígérem - buborékolt újra. Sango kihúzta testőre fejét a vízből, majd kacagva továbbállt. Ilyen kénytelen állapotban eltelt még pár hét, és a nyaralás lassan utolsó napjaihoz közeledett.
|